Randidrog és médiapánik

A színtelen, szagtalan PHD*

A rendszerint randidrognak nevezett, színtelen, szagtalan PHD a kilencvenes évek óta világszerte a címlapok és híradók visszatérő témája. Az ártatlan nőket fenyegető veszedelemként hivatkozott szerrel sokat, gyakran hatásvadász módon foglalkozik a média. Hogyan és miért kelt nagyobb pánikot a PHD, mint más tudatmódosítók?

„PHD, a láthatatlan diszkódrog”, „Teljes tudatkiesést okoz a PHD”, „PHD, a lányos szülők rémálma” – néhány cím a ginának és folyékony ecstasynak is nevezett droggal kapcsolatos hírek közül. A PHD néhány európai országban és az Egyesült Államokban nyugtatóként, altatóként is alkalmazott szer. A 60-as években eredetileg aneszteziológiai célokra kezdték el használni, de hamar kiderült, hogy az anyag antidepresszánsnak sem utolsó.

Elkábít, megerőszakol

Az Egyesült Államokban a kilencvenes évek óta övezi pánik a drogot, amelynek popkulturális hatása is van. Minden valamire való bűnügyi filmben, tinisorozatban van egy ártatlan lány, aki a PHD-áldozata lesz. Az angolul rape drugnak (nemierőszak-drognak), magyarra szerencsétlenül randidrognak fordított anyag valóban alkalmas a kábításra, sőt vágyfokozó mellékhatása is van. A szakértők szerint azonban nemierőszak-drogként még mindig az alkoholt használják leginkább az elkövetők.

A szer dózisonként eltérő hatással bír: nagyon kis adagban testépítők használják izomnövelésre, nagyobb adagban euforikus állapotot, részegség érzését, megnövekedett libidót és társas oldottságot nyújt. Használóinak többsége éppen olyan rekreációs célból fogyasztja a szert, mint az alkoholt. Ennél is nagyobb mennyiségben azonban megszünteti a kéregi és kéreg alatti területek közötti összeköttetést, ezért alkalmas altatásra. Utóbbi folyamatot az alkohol felgyorsíthatja, tehát a fent leírt történetek valóban létezhetnek. Szó sincs azonban arról, hogy minden hétvégén használnák szexuális bűncselekmények elkövetésekor.

Kevés információ, nagy pánik

Általában véve azok a drogok vívják ki leginkább a média érdeklődését és keltik a legnagyobb pánikot, amelyekről kevés információ kering a köztudatban, mondta az Antennának Kardos Tamás, a Társaság a Szabadságjogokért Médiamonitor programjának vezetője. „A korábban ismeretlen szerek felbukkanását következetesen pánikkeltés kíséri, például valamilyen drog »négyszer erősebb, mint az ecstasy«, »még a gyakorlott fogyasztók is tartanak tőle« és hasonló kitételek. És bármi pánikkeltő lehet, ha a hír arról számol be, hogy iskolák környékén tűnt fel, pláne, ha ismeretlen eredetű vagy mások ételébe, italába csempészik” – fogalmazott.

Érdekes módon azonban a növekvő fogyasztási trendek csak az illegális szerek esetében keltenek pánikot. Csak pár napig volt hírértéke annak, hogy az iskolások alkohol- és drogfogyasztását vizsgáló ESPAD-kutatás márciusban publikált eredményei alapján kiderült, hogy egyre több fiatal fogyaszt altatót vagy nyugtatót alkohollal, illetve – főleg a tinédzser lányok körében – növekszik a nagyivók aránya. A PHD használata ezzel szemben igen periférikus, mégis évek óta újra és újra felmerül. A Péterfy Sándor utcai kórház toxikológiai osztályán évente ezerhatszáz drogtúladagolt személyt kezelnek. Vezetője, dr. Zacher Gábor szerint közülük körülbelül ötven szervezetében találnak PHD-t. Ebbe azonban a testépítők és a szert rekreációs céllal használók is beletartoznak.

Dr. Zacher Gábor neve egy 2009. tavaszi internetes lánclevélen is feltűnt, amely a PHD veszélyeire hívta fel a figyelmet, és meglehetősen nagy ütemben terjedt az interneten. „Hétvégi diszkókban a pohárba cseppentik, amikor nem figyel oda, összeesik, aztán a »segítőkész« közelben levők kiviszik és elrabolják. Vagy véglegesen, vagy csak a nemi erőszak idejére, ami nemerőszak, hiszen magatehetetlen az ember. Gyorsan kiürül a szervezetből, pillanat alatt teljes éberséggel tér magához, legfeljebb nem érti, hogy hogyan került az adott helyszínre. Embert lopnak a szer segítségével!” – fogalmaz többek között a levél.

A szervezetben alakul ki

A toxikológus főorvos állítja, nem indított semmilyen lánclevelet, bár azt mondja, a szöveg alapjaiban megfelel az igazságnak. Nagy médianyilvánosságot kapott az a tavaly augusztusi eset is, amikor rendkívüli jegyzői határozattal bezárták a keceli Korona diszkót, miután öt fiatal került kórházba drogtúladagolás miatt. A helyszínen szemcseppentős fiolákban olyan anyagot találtak, amely a PHD egyik prekurzora, vagyis olyan vegyülete, amelyből biokémiai folyamatok során kialakul. A PHD ipari oldószerként megvásárolható, és ha valaki a másik prekurzorral keverve lenyeli, a szervezetében PHD-vá alakul. Tehát előállításának módja nem túl bonyolult, Kardos Tamás szerint ezért is alkalmas ijesztgetésre. „A PHD többszörösen is alkalmas a pánikkeltésre, egyrészt mert ismeretes, és csak az ismeretes, hogyan lehet visszaélni vele, és ez alapján ráillik a »gyermekeinkre leselkedő veszély« képe. A média fősodrásában gyakorlatilag egyáltalán nem hallani a PHD rekreációs használatáról, ezért az a kép él róla a fejekben, hogy egyetlen funkciója, hogy segítségével ártatlan lányokat lehessen megerőszakolni. Színtelen, szagtalan és (alacsony dózisban) íztelen szer – ez önmagában is mitikussá teszi, pláne, hogy ipari felhasználásra gyártják. Legálisan kapható anyagból a szervezet elő tudja állítani, ezért a tiltását sem lehet megoldani, a média pedig a tényszerű tájékoztatás helyett értelemszerűen a pánikkeltést választja” – fogalmaz. A szer démonizálásához valószínűleg az is hozzájárult, hogy az Egyesült Államokban a világhírű Max Factor kozmetikai cég alapítójának az unokájáról, Andrew Lusterről kiderült, hogy 1996 és 2000 között több lányt is megerőszakolt a lakásában, akiket előtte PHD-val kábított el. 124 évet kapott.

A TASZ Médiamonitor Programjával a szakemberek a pontos tájékoztatásért, a pánikkeltés ellen küzdenek. „Rengetegen közlik kritikátlanul a hírügynökségektől származó értesüléseiket – gondolván, nem szükséges kétségbe vonni azok hitelességét -, és így terjedhetnek el pillanatok alatt a téves információk több száz honlapon. Az ilyen hírek terjedése esetén a Médiamonitor Programmal rendszeresen reagálunk és írunk a téves adatokat közlő sajtóorgánumoknak, akik ezt rendszerint megköszönik, majd rövid idő után ugyanolyan tévinformációkat jelentetnek meg, a felelősséget a hírügynökségre hárítva” – tette hozzá Kardos Tamás.

Az alkohol bajosabb

Démonizálni és úgy állítani be a PHD-t tehát, mint amely a szexuális erőszakot elkövetők varázsszere lenne, jócskán eltúlozza a realitást, bagatellizálja az alkohol szerepét, és ötletet ad egy nagyon kockázatos viselkedéshez, vagyis hogy a PHD-t alkoholhoz keverjék, ami valóban igen veszélyes kombináció, írta az RTL Klub Fókusz című műsorának Takács István Gábor pszichológus egy nyílt levélben. A 2007. júliusi műsorban elhangzottak szerint: „A diszkódrogot, ha az ember nem figyel, belekeverik az italába, majd amikor a szer hat, kifosztják vagy megerőszakolják. És ő nem emlékszik semmire. … Sokszor szórakozóhelyeken, a csapolt sörbe is tesznek olyan anyagot – nem feltétlen PHD-t, amelytől automatikusan visszajár az ember ugyanarra a helyre. Furcsa módja ez a vendéglátásnak.”

Az EMC DDA uniós drogmonitoring-központ 2008-ban kiadott jelentése szerint elsősorban három drog hozható kapcsolatba nemierőszak-bűncselekményekkel. A jelentés szerint a három közül még ma is az alkohol a leggyakoribb és legveszélyesebb. Harmadik csoportként említik a PHD-t, amely szer tehát nem veszélytelen. A tények ismeretében érdemes figyelni a poharunkra.

* A szer potenciális veszélyei miatt a szerkesztő az anyag eredeti nevét fantázianévre változtatta. A médiahatás-jelenség leírása ezzel nem sérül.

Munk Veronika